"Reformkortól a Monarchiába"

1. nap 
2016. október 03. - Hétfő

Indulás kora reggel. Utazás pihenőkkel az egykori Csanád vármegyébe. Első állomásunk a 10%-nyi magyar népességgel bíró Nagycsanádon. Itt alapította Szent István király a Szent Gellért vezette Csanádi Egyházmegyét. Napjainkra a dicső történelmi múltra a római katolikus templom előtt felállított szobor és a templomban miséző oltárként szolgáló, ezeréves Szent Gellértszarkofág emlékeztet. Nagyszentmiklós: Bartók Béla szülővárosa, ahol a Bartók múzeumban idézzük fel a nagy zeneszerző alakját, és koszorút helyezünk el a szobránál. A temesvári csata emlékművénél megállunk Temesvár előtt. Ezután Végvárra megyünk, amely valóban a nyugat-bánsági magyarság egyik utolsó, de annál erősebb végvára, ahol három kiváló néptánccsoport is működik. Közülük a nemzetközi hírű Szederinda és a Csűrdöngölő tart bemutatót a részünkre a helyi művelődési házban, melyet együtt élvezhetünk a helyi magyar iskola diákjaival, és táncoktatásban, közös táncos mulatságban is részünk lesz. Vacsora és szállás Temesváron.

2. nap 
2016. október 04. - Kedd

Reggeli után Temesvárra utazunk, ahol látogatást teszünk a helyi magyar iskolában. Mesélünk nekik városunkról és iskolánkról, és hasonló előadásban lesz részünk nekünk is. A Bánság fővárosa mindig is a Nyugat kapuja volt Romániában. Helyi idegenvezető segítségével ismerkedünk a 300 ezres nagyváros regényes történelmi emlékeivel, a vásáros kirakodók portékáitól színes tereivel, tágas és virágos parkjaival, hídjaival, szép épületeivel, tiszta utcáival, hangulatos kávézóival. Megtekintjük Dózsa György kivégzésének feltételezett helyszínét, a lenyűgöző Dóm téren álló Szent György katolikus székesegyházat, a Kormányzói Palotát, a szerb-ortodox püspöki székesegyházat, a Mária Terézia bástyát, a Lloyd-sor szecessziós palotáit, a román, magyar és német nyelvű Nemzeti Színház és az Állami Opera épületét, Románia legnagyobb ortodox katedrálisát és a Tőkés László nevével fémjelzett református templomot, amely előtt kirobbant 1989-ben a romániai forradalom. Délután Buziásfürdőre, Deák Ferenc („a Haza bölcse”) és Ferenc József császár egykori kedvelt pihenőhelyére megyünk, ahol a helyi magyarok segítségével elevenítjük fel az egykori fürdőváros dicső múltját. A fából ácsolt, fedett sétányokon keresztül elsétálunk az egykori József és Mihály forrásokhoz és a néhai Főnix-fürdőhöz, majd megtekintjük a református imaház udvarán Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter szobrát, aki 1881-es látogatása alkalmával ígérte meg közfürdő és a palackozó üzem építését, és be is tartotta a szavát. Sétálunk a húsz hektáros, ritka fafajokkal, oszlopsorokkal és Monarchia-korabeli romantikus épületekkel színesített védett parkban. Szállás és vacsora Herkulesfürdőn.

3. nap
2016. október 05. - Szerda

Reggeli után szétnézünk a „boldog békeidők” hangulatát sugárzó egykori híres fürdőváros látványosságai között: gyógycsarnok, kaszinó, Erzsébet királyné villája, Szapáry-fürdő, Sarolta-fürdő, Herkules szobor. Túrát teszünk a gyönyörű, vadregényes Cserna-völgyben, a Cserna Domogléd Nemzeti Parkban. Innen a Vaskapu erőműhöz utazunk, amely a szerb-román határ és a Duna-híd is egyben. Orsován, a hajdanvolt szerb-román-magyar hármas határon, a Kárpát-koszorú déli végpontjánál fekvő városban rejtegették 1848-53 között a Szent Koronát. Felkeressük az emlékhelyet. Ezután a Duna-mentén a Széchenyi-emléktábláig utazunk, amely annak emlékét őrzi, hogy Széchenyi István kezdeményezésére vájták a sziklába ezt az elképzelhetetlenül vadregyényes utat, amelynek köszönhetően mi is megcsodáljuk a Vaskapu-szorost, a Kis- és Nagy-Kazán-szorosok látványos sziklafalait és az egész vidékre jellemző háborítatlan természetet. Szállás és vacsora Herkulesfürdőn.

4. nap 
2016. október 06. - Csütörtök

Máriaradnára utazunk, mely évszázadokon át és napjainkban is a Bánság, a Maros-mente és a Szögedi Nagytáj legjelentősebb Mária-kegyhelye, a Kárpát-medence Csíksomlyó után talán legfontosabb katolikus zarándokhelye. A lippai katolikus pap, Simon Ferenc mutatja meg nekünk a templomot, és mesél a lippai szórványmagyarság, és a háromnyelvű gyülekezet mindennapjairól is. A templomban megtekintjük a híres Mária-kegyképet is és felelevenítjük a hozzá fűződő legendákat: 1695. szeptember 8-án, Szűz Mária születésének napján, Lippa visszafoglalásakor a török felgyújtotta a templomot, de az oltárkép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. A templomot ismét felgyújtani akaró lovas szpáhi patkója pedig beleragadt egy sziklába és a török nyakát szegte – a patkónyom ma is látható a templomban. A túloldalon megnézzük azt a lakóházat, ahol Kossuth Lajos a száműzetése előtt elbúcsúzott családjától. Egy órás gyalogtúrát teszünk a Solymosi-vár romjaihoz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Marosvölgyére. Rövidesen megérkezünk Aradra, ahol a vesztőhelyen emlékezünk az 1848/49-es szabadságharc eseményeire. Rövid városnézésen veszünk részt, majd a Szabadság-szobrot tekintjük meg, Zala György alkotását, amelyet 1890-ben avattak fel az aradi vértanúk emlékére. Szállás Kisiratoson vagy Aradon.

5. nap 
2016. október 07. - Péntek

Kisiratoson a helyi magyar iskola tanulóival közös műsor által emlékezünk a ’48/’49-es szabadságharcra. Átadjunk a Böjte Csaba nevével fémjelzett kisiratosi gyermekotthon számára gyűjtött adományainkat. Világoson a Bohus-kastélynál, Szőgyényi Anna szobránál emlékezünk a lányoktatásért és a modern egészségügyi ellátásért sokat tevő, férje akarata és pártállása ellenére a szabadságharc mellé álló nagyasszonyról. A kastélyban megtekintjük a kiállítást, ahol azt az íróasztalt is látjuk, melynél Görgey Artúr és Paskievics orosz tábornok aláírták a fegyverletételről szóló egyezményt. Rövid túra végén jutunk fel a világosi vár romjaihoz, ahonnan széttekintünk a világosi fegyverletétel helyszínén, és felidézzük a szabadságharc dicső emlékét. Hazautazás, érkezés az esti órákban.